- Szellemi szeretet szintje
- Lelki szeretet szintje
- Testi szeretet szintje (vagy: anyagi szeretet szintje)
E három szint egymásra hat, de főleg a szomszédos szintek. Ha valaki nem gyakorolja magát a szellemi szinten, annak szeretete beszűkül a lelki és testi szintre. (Ráadásul a szellemi szintje elkezd a negatív oldalon dolgozni.) Ha valaki lelki szinten sem működik jól, annak szeretete egyre inkább beszűkül a testi szintre, ami ilyen módon már csak az (egyre önzőbbé váló) önszeretetet fogja jelenteni. Eközben egyre több lelki baja is lesz. A lényeg, hogy mindig a felsőbb szintek vezéreljék az alsóbb szinteket, és ne fordítva.
Viszont kétségtelen tény az is, hogy az alsóbb szintek is hatással vannak a felsőbbekre. Pl. ha betegek vagyunk testben, vagy anyagi szükségeink vannak, az ráhat az akaratunkra, befolyásolja érzelmeinket és visszafoghatja értelmünket. Ugyanígy ha jól vagyunk, attól pedig jobban tudunk teljesíteni a lelki (pszichikai) szinten is. Így aztán, hogyha rendben vannak az ember érzelmei és tudata úgy sikeresebb tud lenni a hitbéli, szellemi dolgokban is. Máris egy fokkal önzetlenebbűl tud segíteni másoknak. Azonban ez nem elég. A szellemünk csak úgy tud sikeressé, győztessé, szeretővé, boldoggá válni; ha a valódi igazságokat építjük magunkba. Tipikus példa a fizikai szépség és rend is. Ez hat az érzelmekre. És noha, a kellemes érzelmektől még nem leszünk jobbak, de a lelki egyensúly mégis befolyásolja a szellemi, erkölcsi fejlődésünket. Számtalan példát lehetne még sorolni ezek kölcsönhatásaira.
Megemlítem még azt, hogy jelen világunkban a legfelső és a legalsó szint ritkán van közvetlen hatással egymásra. Ha mégis, azt ma úgy hívjuk, hogy “nem mindennapi csoda”. Amúgy tudjuk hogy az egész élet egy csoda. De ennek a manapság “normális” működése szigorúan betartja a szintek közötti hierarchikus kommunikációt.
Ha az ember képes (lenne) tökéletesen átvenni Isten szeretetét, akkor az ő szeretete is ugyanazokra a dolgokra (lenne) képes mint Istené. (Ez a teljes megszentelődés, vagyis a “Szeretetben való kiteljesedés” célja.) Ebben a tökéletes állapotban már a test és a lélek sem ellenkezne a tiszta szellem akaratával. De tovább gondolva beláthatjuk: Egy tökéletes világban nem is kellene szintekről beszélni, hiszen közvetlen kapcsolat lehetővé tenné a párbeszédet a szellemi és a testi között is. Ez, amiatt a törés miatt nincs így, amely a bűn miatt jött létre a világban.
Az ember szeretetének három iránya lehet:
- A Mindenható felé
- Az emberek felé (És más teremtmények felé)
- Önmagunk felé
A szeretet szintjeinek beszűkülése, az irányok beszűkülésével is együtt jár. Tehát míg a szellemi szeretet mindhárom irányba hat, addig a lelki szeretet önmagában már nem ér fel Istenhez. A puszta testi szeretet pedig már a többi teremtmény szükségeivel sem törődik. A felsőbb szeretetszintek viszont mindig tartalmazzák az alsóbb szinteket és az azokhoz tartozó irányokat.
A szellemi szeretet magában foglalja a lelki és a testi szeretetet is, mert csak így lehet teljes és egységes. Három iránya van. Mindháromnak vannak szellemi, lelki, anyagi megvalósulásai:
- Isten felé: Imádás, dicséret, hála, öröm. Továbbá minden jó cselekedet, a teremtményeinek való szolgálaton keresztül.
- Emberek felé: Mindama jó dolgok kívánása és adása, amit magunknak is kívánunk, jogossággal és tisztaságban.
- Önmaga felé: Önellátás, védelem és aktivitás mindhárom szinten.
A földön élő emberektől az angyalok és egyéb jó szellemi lények felé nem valósul meg közvetlenül szeretet. De mégis: az Isten felé való helyes viszonyulásunk és az emberek felé való szeretetünk nekik is jó, tehát őket is szeretjük. Az anyagi világ és a természet szeretete, gondozása; egyrészt kifejezi a Teremtő felé való tiszteletünket és hálánkat, másrészt szükségszerű az emberiségért és saját magunkért.
Fontos, hogy Isten felé a lelkünkel is szeretünk. Akarattal (elhatározással), tudással, érzelemmel, de ezt szellemi igazságok kell hogy táplálják. Úgymint hit, remény (valóságra épülő) és az isteni szeretet. A puszta emberi akarat, a száraz ismeret és a földi tapasztalatokból származó érzelmek nem tudnak Istenhez vinni. Nem mintha Ő megvetne ezek miatt, csupán mi nem tudunk ezek által közelebb kerülni hozzá. Továbbá pedig nyilvánvaló, hogy a testünkkel is szeretjük, imádjuk az Urat; hiszen minden amit teszünk a testünkön keresztül fejeződik ki. Ének, tánc, ima és bármely cselekedet a testünkön keresztül jön ki belőlünk. De még a gondolatok is, mert noha a gondolkodás lelki dolog, az agyunk mégiscsak a test része. — Egyelőre nagyon materiális lények vagyunk. Viszont mindezek a cselekedetek (amiket a testünkel cselekszünk,) visszahatnak a lelkünkre, ennek eredményeképpen pedig hat a szellemünkre.
A lelki szeretet tartalmazza a testi szeretetet is. Mindkét irányának vannak megvalósulásai mindkét szinten. (Vagy mindkét szintnek megvalósulásai mindkét irányban.):
- Emberek felé. Az ismereteink, érzéseink és szokásaink által jónak tartott dolgok kívánása és adása, másoknak is.
- Önmaga felé. Önellátás, védelem és aktivitás mindkét szinten.
A lélek és így a lelki szeretet is nagymértékben függ a szülői, nevelői örökségtől, hogy mit tanultunk, milyen elismerésben vagy kudarcban volt részünk és mindenféle érzelmi kapcsolatainktól. Függ az önneveléstől és életviteltől ahogy bánunk önmagunkkal.
A testi, – anyagi szeretet önmagában már csak kiterjedés nélküli. Csak saját magát veszi figyelembe, önmagára akar hatni.
Ez is jó, de már csak egy beszűkült tevékenység. Ez még nem feltételezi azt, hogy direkt mások kárára cselekedne, csupán nem törődik velük. A test csak az önmaga szükségeiért áll ki, önmagát szeretné megvédeni, a maga érzékeire támaszkodik, azokra reagál.
A baj ott kezdődik: ha azt gondoljuk magunkban, hogy a testnek mindenáron igazat kell adni. Ha a testünk érzékei által gerjesztett érzelmeinket előbbrevalóbbaknak tartjuk a jogosságnál. Ha azt gondoljuk, hogy az anyagi valóság határozza meg a szellemit nem pedig fordítva. Ha a test ellenőrzés nélkül felülírja az akaratunkat. Ha elfelejtjük hogy a testi-anyagi valóság a lelki és szellemi valóságból ered.
Istenszerető 