Helyes működés: Boldogság

Mi a boldogság?

A boldogság az, mikor az ember az ő eredeti rendeltetésszerű módján tud létezni, működni.

A rendeltetésszerű működést az adja, ha az ember szeretetben van. Azaz:

  1. El tudja fogadni az igazi Szeretetet.
  2. Hagyja hogy működjön benne ez a Szeretet.
  3. Képes visszasugározni ezt a Szeretetet másokra.

A boldogság az, mikor minden a helyén van, mikor az ember a siker felé halad. Ez a siker, a különböző szinteken más és más cél elérését jelenti, de a végcél mindegyikben ugyanaz.
A boldogság az, mikor az ember vágyai valódi szükségeket céloznak meg, jogosak, elérhetőek, és az ember szabad arra, hogy maga is munkálkodjon ezekért.
A boldog állapot az egészséges állapot.

A boldogság három fokozata, az ember hármasságának három szintjéből adódóan, háromféle lehet. Maga a boldogság, és annak árnyékai:

  1. A boldogság az, mikor az ember szelleme Isten jóságával egyetértésben van. Ez az igazi, a teljes, a tökéletes, mondhatnám örök állapot.
  2. Az öröm, a sikeres, kiegyensúlyozott lélek jutalma. Törékeny világunkban ez egy érzelmi állapot, amely gyakran igen változékony tud lenni.
  3. Az élvezet a test számára jelzi azt, mikor jó történik vele. A kiváltó ok megszűnése után gyakorlatilag el is múlik, csak érzelmi nyomot hagy emlékeinkben, de az idő haladtával ez a nyom is rohamosan gyengül.

A helyes működést három szinten kell megvalósítani: (Most alulról felfelé, vagy ha úgy tetszik kívülről befelé írom le.)

  1. Az egészséges test, tudja élvezni a természetes világ minden kedves és szép ajándékát. Így felhasználja, beépíti azokat a maga hasznára. Ennek az egészségnek az érdekében kell hogy védelemben, táplálásban legyen része és megfelelő módon legyen használva a test. Ebben a legnagyobb segítsége egy egészséges lélek ami vezérli őt. Ha a testi érzékeink nem működnek megfelelően, ha nem fáj az aminek fájnia kellene, ha nem érezzük jónak azt ami valójában jó nekünk, az igen nagy baj; további betegségeket, baleseteket és részleges elhalást vagy halált okozhat ez. Sajnos ebben a világban valóban nem működnek tökéletesen az érzékeink, ezért a test nem mindig tud helyesen dönteni még a maga dolgaiban sem.
  2. Ha a lélek rendben működik, érzelmei egészségesek, gondolkodása reális, akarata erős, úgy örömét leli az életben, a létezésben és mindenben amit tesz. A helyes működéséhez a legnagyobb segítsége egy igazságot hordozó szellem. A lélek maga az élet. Az ember lelke az ő saját élete. Ez az a rész, ami az egyéniséget, a jellemet adja egy személynek. Amikor a test nem működik tovább, akkor az ő élete azaz lelke is megszűnik működni. Nem érez, nem gondolkodik, és így nem is törekedik semmire. Tökéletlené vált világunkban, az érzelmek gyakran nem úgy működnek ahogy azoknak kellene. Az érzelem egy gyors felismerését kellene hogy adja annak, hogy mi a jó és mi a rossz. Ez a rendszer azonban, a bűn következtében annyira megromlott, hogy rendkívül megbízhatatlanná vált. Ezt pótolja a jó és a rossz tudás alapú megkülönböztetése. Az ember ezt választotta.
  3. Ha a szellem a Tökéletességben van az maga a boldogság. Ha az ő gyökerei a szeretet valódi forrásából táplálkoznak, ha hisz a Valóságban és elfogadja a Megváltást, akkor a Jóval és Tökéletessel van egységben. Az ember az ő szellemét, Isten Szelleméből kapta. Hogy úgy mondjam ez a leginkább valóságos, a legeredetibb, a leglényegibb része. Ez az a rész, amely a jót vagy rosszat hordozza. Az igazságot vagy a hamisságot. A szeretetet vagy a gyűlöletet. Az emberi szellem magának a szeretetnek, illetve a szeretet töredékeinek és mindenféle rossznak a keveréke. Az embernek ez az Istentől elszakított szelleme megromlott, és ez deformálta a jellemét, ez tette halandóvá a testét. Elszakadt a Valóságtól és a Jogosságtól. Elszakadt az Isten erejétől. Legfőképp pedig elszakadt Isten mindent megújító Megváltó szeretetétől. Az ember szelleme, ami  magában hordozta Isten jóságát, szépségét; nem képes betölteni eredeti feladatát, és nem tudja többé megfelelően vezetni még az önmaga életét sem. Tehát az ember saját szelleme sincs jó kapcsolatban a saját lelkével, és ugyanígy a saját lelke is csak korlátozott mértékben képes az önmaga testét irányítani. A test jelzései pedig végképp megbízhatatlanok arra, hogy az ember eldöntse mi a helyes és a jó. A szerencsétlen, gyakran még azt sem jelzi jól, hogy mi a hasznos neki. A lélek ugyanígy nem túl megbízható a lelki, és igen erősen rövidlátó, sőt szinte vak a szellemi dolgokban.

Egy tökéletes világ esetén nem is kellene a szellem-lélek-test hierarchiáról beszélni. Ugyanis olyan harmónia lenne ezek között, hogy egyik sem tenne a másik ellen semmit. Nem lenne köztük sohasem meghasonlás, így nem lenne kérdés az sem, hogy melyik vezeti melyiket. A test és a lélek együtt dolgozna a szellemmel. Ismernék annak akaratát, ezért együtt munkálkodnának azzal. A test és a szellem közvetlenül is tudna kommunikálni egymással. Amikor ez lesz, a Szeretet tökéletes egységében fogjuk ismerni a hit-remény-szeretet hármast  is. Az akarat-gondolat-érzelem szintén integrálódni fog. Nem kell majd nehéz döntéseken törnünk a fejünket, csak egyszerűen érezni fogjuk a jó dolgokat. A testnek sem lesznek háborúságai a védelem és az ellátás miatt. Egyszerűen csak működnie kell majd. Ez volt az édenben, és ez lesz majd amikor a teljes Boldogságban leszünk.

A tökéletes boldogság az lesz, amikor a szellemünk tiszta állapotában tudjuk majd imádni az Urat. Vele, a Tökéletes Jósággal leszünk mindig közösségben.

↑ Tartalom