A Mosoly néha rám nevet.
Ez éltet mindig engemet.
Mosoly ha nincs, én meghalok,
viszonzás nélkül, – sorvadok.
A Mosoly? – jelent kegyelmet;
jónak lát, nem néz érdemet.
A Mosoly? – jelent figyelmet;
számít velem, hogy létezem.
A Mosoly egy kezdő esély;
így engedik meg, hogy beszélj.
A Mosoly egy lehetőség;
ha még az sincs, nincs mit remélj!
A Mosoly, bizony kedvesség,
ingyen kapott jószándék.
Mely nem kerül semmibe,
Ki adja is nyer vele.
Urunk is ránk mosolyog.
Fényes kapuja ránk ragyog.
Hazánkban öröm s béke van,
nevetnek mind az angyalok.
A Mosoly, engem bátorít,
a morcosság eltávolít.
Félsz hogy a mosoly elvakít?
Közöny kell neked, mely eltaszít?
Mosoly nélkül a “Jónapot!”?
Eszem inkább a jégcsapot!
Szemek nélküli arcotok,
rosszabb mint néma ajkatok!
Mosoly ha nincs, én megfagyok.
Nyitva szépek az ablakok.
Így, bentről jő ki a meleg,
elűzve messze a telet.
Istenszerető 